USSK

 Lee Roy Hargrave-et 1975-ben ítélték el egy idős tanárnő meggyilkolásáért, akinek lidokaint fecskendezett a szívébe a kórházban, ahol ápolóként dolgozott. Hargrave akkor mindössze 20 éves volt és életfogytiglant kapott, amelynek akkoriban Virginia államban nem létezett tényleges változata, így 35 év után szabadlábra helyezték. (Pont egybeesett azzal a néhány évvel is a tárgyalása, amikor az egész USA területén megszüntették a halálbüntetést.)

Hargrave-et csak ebben az egy esetben ítélték el, de nem ez volt az egyetlen gyanús haláleset, ugyanis már akkor is további öt ember meggyilkolásával kapcsolatban merült fel a neve, akiknek ugyanúgy lidokain került a szívébe. A kórház annak idején azt nyilatkozta, hogy legalább 12 ember halála vetett fel kérdéseket, a tárgyaláson pedig elhangzott az, hogy az osztályon 5-6 embernél jelentettek szívleállást havonta, Hargrave pedig az ott töltött egy hónap alatti 31 szívleállásból 26-ot maga jelentett. Az egyik nővér emlékezett is arra, hogy Hargrave megjegyezte, vajon miért mindig pont ő találja meg az elhunytakat. Hargrave egyébként listát is vezetett a halottakról.

Az nem tisztázott, mi motiválta Hargrave-et, az viszont kiderült, hogy nagyfokú érdeklődést mutatott a szellemvilág iránt, még egy szellemidéző táblája is volt, amit gyakran elővett baráti társaságban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.