Az igazi Clarice Starling
Arról már volt szó korábban, hogy kik azok a valódi sorozatgyilkosok, akiket felfedezhetünk A bárányok hallgatnakban, arról azonban még nem, kiről mintázhatták a Hannibal Lectert faggató ügynöknőt. A 60 éves Pat Kirby, az első nő, aki sorozatgyilkosokkal beszélgetett az FBI-nál azért, hogy profilokat lehessen alkotni róluk, arról beszélt most, hogy valószínűleg róla.
"Azért küldtek Quanticóba a viselkedéskutató egységhez, mert tanultam pszichológiát. Tudni akarták, hogy egy nőnek jobban megnyílnak-e a sorozatgyilkosok. A nők jobb hallgatóság és máshogy bánnak az emberekkel."
Akkor mutatták be a regény írójának, amikor az egységhez került. Robert Resslertől jött egyébként az ötlet, hogy talán egy nőnek kellene beszélgetnie a sorozatgyilkosokkal, miután azt látta, hogy egy 1984-es ügy során a gyilkos végig az ügynöknőt bámulta.
"A háttérben álltam egy csupa férfiból álló csapatban, amikor a főnököm azt mondta: "Istenem, a fickó szemei teljesen magára tapadtak. Csak ült ott és arra vágyott, hogy maga is mondjon valamit - mintha megtörte volna a varázst.""
Kirbynek is volt a Lecteres beszélgetésekhez hasonlóakban része. Az első feladata Randy Woodfield, az I-5 Killer volt, aki előszeretettel próbált játszadozni Starlinggal.
"Az író, Thomas Harris mindent hallani akart a Woodfielddel való találkozásomról. Annyi volt a különbség, hogy Woodfield az asztal túloldalán ült, nem üvegfal mögött. Évekig dolgoztam Baltimore-ban a gyilkosságiaknál, ráadásul a pszichológiában is jártas voltam, így nem nagyon lehetett nekem meglepetést okozni. De egy gyilkos szemeibe nézni mindig hátborzongató. Az egyik pillanatban Woodfield meg akart döbbenteni, a másikban a szimpátiámat próbálta felébreszteni. Én pedig olyan közömbös maradtam, amennyire ez emberileg csak lehetséges."
"Thomas Ted Bundyról mintázta Hannibal Lectert, aki szintén nagyon okos, modoros és vonzó volt. Különleges eset volt, de én sosem beszéltem vele. Akikkel én beszéltem, azok közül sok sorozatgyilkos vágyott Hannibal Lecter rangjára és eszére, de sokkal kevésbé voltak pallérozottak. Viszont a legtöbb pszichopata imád beszélni, főleg egy női ügynöknek. A sikereim után az FBI próbált is minél több nőt kiképezni a feladatra, de sokan közülük inkább nem maradtak."
"35 évesen kerültem az egységhez és Thomas szerette volna tudni, mit éreztem, amikor gyilkosokat faggattam és ők hogyan reagáltak rám vagy hogyan próbáltak manipulálni."
"Közel negyven sorozatgyilkossal kellett egyébként beszélgetnem szerte az ország börtöneiben, hogy összeállíthassunk egy adatbázist. Azt akartuk, hogy ez legyen a világ legnagyobb információforrása róluk, amivel azt lehet tanulmányozni, mi mozgatja őket, mi vitte őket a gyilkolásra, a hátterüket, szokásaikat és így tovább."
"Olyan sorozatgyilkosokat kellett találnom, akik hajlandóak voltak beszélni velem és nem nagyon játszadoztak. Dolgoztam a Night Stalker ügyön Kaliforniában, ahol Richard Ramirez 13 embert ölt meg. Kikérdeztem a Green River Killert, Gary Ridgwayt, akiről úgy gondolják, 48 nővel végzett Seattle környékén a nyolcvanas-kilencvenes években."
"Az, hogy szemben ülök egy sorozatgyilkossal, nem ijeszt meg. Hozzászoktam ahhoz, hogy olyanokkal ülök le beszélni, akik hazudnak és manipulálni próbálnak. Sok pszichopata egyébként csak magáról akar beszélni. Teljesen nárcisztikus jellemek, úgyhogy órákig is elülhet ott az ember velük úgy, hogy nem mondanak semmi érdemit. Általában tíz perc után lehet tudni, van-e értelme a beszélgetésnek."
Kirby az utóbbi években olyan sorozatgyilkosokra specializálódott, akik a munkájuk segítségével ölnek.
"Egy ápoló gyakran ölhet úgy, hogy sokáig nem kapják el. Dolgoztam egy olyan ügyön, ahol az ápoló több mint 200 emberrel végzett, de először nem derült ki, mert mindenki azt gondolta, hogy a betegek az öregség vagy más természetes okok miatt haltak meg. A munkáját használta ki, hogy könnyen áldozatokat találjon és 14 évig meg is úszta."
"Azután egyébként, hogy A bárányok hallgatnak siker lett, nagyon megugrott az FBI-hoz jelentkező nők száma. Remélem, sikerült áttörnöm néhány korlátot."
Címkék: egyéb
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
