Kitekintés Albionba

2010.05.31. 17:45   ussk

Az olvasók közül biztosan sokan hallottak a napokban az észak-angliai Bradfordban letartóztatott férfiról, akit három, az elmúlt egy évben eltűnt prostituált meggyilkolásával gyanúsítanak. A mai kitekintés alanya ő lesz, illetve hogy mi történt vele akkor és azóta.

Stephen Griffiths, a karácsonykor született 40 éves doktorandusz egyrészt annak köszönheti, hogy ennyire felkapta a média, hogy a hírek szerint a XIX. századi és a modern nyomozási módszerek összehasonlításából készült disszertációt írni, különös tekintettel Hasfelmetsző Jack esetére. A másik ok, hogy állítólag egy biztonsági kamera is rögzítette, ahogy megtámadja Suzanne Blamirest, az egyik áldozatot (a képen), leüti, fejbelövi egy nyílpuskával, elvonszolja a testet, majd valószínűleg elhordja a feldarabolt maradványokat a közeli folyóba. A hírek szerint a felvételeket végignéző gondnok akadt a képsorokra és értesítette azonnal a rendőrséget.

A szemeteszsákokba csomagolt testrészeket, Blamires levágott fejével együtt a gyilkosság időpontjától számítva két nap múlva meg is találták, bár az azonosítás egy kis időbe telt, mivel a víz ez alatt a rövid idő alatt is megtette a hatását. Azóta pedig újabb maradványokra bukkantak a folyóban, valamint egy bőröndre, amelyben késeket és fűrészeket találtak. Az újonnan talált maradványokat továbbra is vizsgálják és egyelőre nem tudni, emberi vagy állati eredetűek-e, viszont a nyomozók biztosak abban, hogy Blamires minden testrészére sikerült ráakadniuk és ezek már nem hozzá tartoznak. A keresést viszont folytatják, hiszen a másik két áldozat teste még nincs meg. (A rendőrség egyébként sokáig külön esetekként kezelte az eltűnéseket.) Búvárokkal, kutyákkal és markolóval kutatnak többek között a folyó öt pontján, Griffiths lakhelyének környékén, a prostituáltak által látogatott környéken és átkutatják a csatornákat is. További három áldozattal kapcsolatban merült fel még Griffiths neve, de egyelőre ezekkel nem gyanúsítják.

Letartóztatásakor Griffiths nem tűnt sem meglepettnek, sem riadtnak vagy dühösnek, legfőképp pedig amiatt aggódott, hogy a rendőrség rendesen bezárja-e a lakása ajtaját.

Az épületet, ahol Griffiths 13 évig élt, a következő két hétre lezárták és jelenleg csak úgy lehet be- és kimenni, ha a lakók jelentkeznek az ott strázsáló rendőröknél. A szomszédok magányos, fura szerzetként, túlkoros gothféleségként írták le, aki bár nem nagyon vette igénybe a környékbeli prostituáltak szolgáltatásait, gyakran váltott velük pár szót, kínálta meg őket cigarettával és szívesen sétáltatta hosszú bőrkabátjában két varánuszát a környéken. Rengeteg időt töltött az interneten, számos (közben már eltávolított) profilja volt különféle oldalakon (például a MySpace-en, a Guardian Soulmates nevű társkereső oldalán vagy az Amazon.com-on), ahol gyakran a Ven Pariah és ven99 nicknevet használta. A netes profiljaiban nem próbálta elrejteni személyiségét, sőt, rengeteg sorozatgyilkost, terroristát nevezett meg példaképnek (és a lakását is kiplakátolta a fotóikkal). Olyasmiket írt magáról, mint például "a mizantróp, aki elhozta a gyűlöletet a mennyországba", illetve hogy "az emberiség nem biológiai, hanem mentális állapot és ez alapján a legjobb esetben is csak pszeudo-ember vagyok; a legrosszabb esetben démon". A neten megismert emberekkel (főleg nőkkel) nem nagyon találkozott személyesen, de egyikük azt mondta, a férfi szerinte figyelte őt és utal is erre egy Griffiths által írt üzenet az egyik weboldalon. Griffiths ösztöndíjakból és segélyekből élt, állandó munkája nem volt. Az apja egyébként azt mondja, már tíz éve nem találkozott vele és meg sem ismerte most. Griffiths, akit korábban már kezeltek mentális problémákkal, pszichológiából szerzett diplomát a Leedsi Egyetemen, majd a Bradfordi Egyetemen vett részt posztgraduális képzésben.

A sajtóban megjelent egyik cikk nevezte egyébként először nyílpuskás kannibálnak, a címke pedig valószínűleg megtetszhetett Griffithsnek, mivel az előzetes meghallgatáson már ő is így hivatkozott magára, amikor arra kérték, azonosítsa magát. A nyomozók szerint azonban egyelőre semmi sem utal arra, hogy a férfi valóban evett volna az áldozatokból.

Vannak, akik az ügy hatására azt kezdték el szorgalmazni, hogy a prostituáltak védelme érdekében legalizálni kellene a bordélyházakat, így nem lennének akkora veszélynek kitéve, mint az utcán. Maga David Cameron brit miniszterelnök is úgy nyilatkozott, újra megvizsgálják a prostitúcióra vonatkozó törvényt. Azt is elmondta, hogy a probléma forrásának a kábítószerfüggőséget tartja (mindhárom áldozatnak drogproblémái voltak) és hogy fontos, hogy ezek a nők segítséget kapjanak az újrakezdéshez.

Sokaknak Peter Sutcliffe-et, a Yorkshire Rippert juttatja egyébként eszébe Stephen Griffiths, aki a hetvenes évek második felében szintén ezen a vidéken (magában Bradfordban is) tevékenykedett, 13 áldozatot hagyva maga után. Nála végül paranoiás sikzofréniát állapítottak meg és jelenleg egy szigorúan őrzött pszichiátriai intézetben tartják. Érdekesség, hogy Griffiths, aki ellen már vádat is emeltek, most ugyanannak az ügyvédi irodának vette igénybe a szolgáltatásait, akiknek annak idején Sutcliffe is.

UPDATE: A cikk írása közben kiderült a vizsgálat eredménye: a másodjára talált maradványok állattól származnak.


Címkék: az államokon kívül

A bejegyzés trackback címe:

https://ussk.blog.hu/api/trackback/id/tr732045356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása