Son of Sam rendhagyó csodálói

2010.07.14. 09:42   ussk

David Berkowitz a hetvenes évek New Yorkjában szedte áldozatait és ebben a cikkben írtam is róla korábban, hogy bebörtönzése óta mekkora pálfordulást vett és áttért például a keresztény hitre. Amíg természetesen neki is megvannak azok a rajongói, akik gyűjtik a tőle származó ereklyéket és inkább a gyilkosságok vonzzák őket, Berkowitz újjászületése már egészen más érdeklődőket vonz. Ez utóbbiak táborába főleg olyan keresztény hívők tartoznak, akiket megindított Son of Sam története és akad közöttük többek között bíró, tehetős ember is.

Egyikük, egy postás például külön Berkowitznak szánt weboldalt üzemeltet, amely természetesen főleg Berkowitz új életére és a vallási vonatkozásokra összpontosít. A keresztény rádió- és tévéműsorok is már több ízben készítettek interjút az egykori Son of Sammel (például: első, második, harmadik rész), aki ma már sokkal szívesebben hívatja magát Son of Hope-nak.

Az egyik legmeglepőbb érdeklődő talán az a Darrell Scott, akinek a lánya 1999-ben a columbine-i iskolai lövöldözésben vesztette életét. A férfi már négyszer látogatta meg Berkowitzot azután, hogy megtudta, a férfit nagyon meghatotta az a könyv, amit Scott és felesége a lányukról írt. Scott azt mondta, beszéltek többek között arról is, milyen hatásai lehetnek egy gyerekre, ha atrocitások érik az iskolában. A férfi szerint Berkowitz azt kívánta, bárcsak visszamehetne az időben és megváltoztathatná a dolgokat, mert úgy érzi, hogy akiket ő bántott gyerekként, azok felnőttként is magukban hordhatják ezeket a rossz emlékeket.

Andy Kahan, aki a neten keringő, súlyos bűncselekményekhez kötődő ereklyék legfőbb ellenzője, szintén jó viszonyt ápol Son of Sammel és ezen a kapcsolaton ő van a legjobban meglepődve. Úgy került vele kapcsolatba, hogy küldött neki egy levelet, amelyben figyelmeztette, hogy a neten szabadon adják-veszik a tőle származó leveleket és megkérte, írja le, mit gondol erről. Berkowitz erre három oldalnyi, Kahannek tetsző írást küldött vissza, amit Kahan a mai napig szívesen olvas fel, amikor az ügyért harcol.

Maga Berkowitz úgy nyilatkozik a jelenségről, hogy számára ezek Isten értékes ajándékai. Azt mondja, ő egy olyan gyilkos, aki semmi jót nem érdemelne és mégis akadnak olyan emberek, akiknek van hely a szívében a számára. Ezeken a barátságokon keresztül tartja a kapcsolatot az egyházzal és a társadalommal és hangsúlyozza, hogy ezek a kapcsolatok nem egyoldalúak. A legkülönfélébb kérésekkel fordulnak egyébként felé az emberek, 2007-ben például azzal keresték meg, hogy segítsen eltéríteni a fiatalokat a sátánizmustól.

Heti 10-12 levelet ír a börtönben az iránta érdeklődőknek (írógépen, számítógépet ugyanis nem kap és nem is ért hozzá), de telefonhívásokat is kap és látogatói is akadnak. A börtönben is nagy népszerűségnek örvend, az istentiszteletet például gyakran az ő imája nyitja meg. Máskor a fogyatékossággal élő raboknak segít, illetve a pszichés zavarokkal küzdőknek, megint máskor pedig az írni-olvasni nem vagy nehezen tudóknak.

Persze nem mindenki hiszi el Berkowitznak, hogy ez a valódi arca. Az a Joseph Coffey nevű rendőr például, aki eredetileg felvette a férfi vallomását, azt mondja, csak annyira hihető a dolog, mint az a korábbi állítása is, hogy a gyilkosságok egy részét egy sátánista szekta követte el, amelynek Son of Sam is a tagja volt, illetve hogy ő maga egy fekete labradortól kapta az utasításokat. Szerinte ez csupán ürügy önmaga megsegítésére. Tapasztalatai szerint az elítélt rabok azért fordulnak a vallás felé, mert ezen keresztül könnyebben tarthatják a kapcsolatot a külvilággal. Egy gyilkossági nyomozó, Joseph Borrelli pedig úgy vélekedik, hogy a csodálók között biztosan nagyon sok rendes ember van, de akadhatnak olyanok is, akiket a tizenöt perc hírnév vonz, amiért kapcsolatba kerülnek az újjászületett Son of Sammel.


Címkék: david berkowitz

A bejegyzés trackback címe:

https://ussk.blog.hu/api/trackback/id/tr182150773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

candyfan 2010.07.17. 02:11:05

Őt bezzeg nem végezték ki.Nem értem,mi alapján döntik el,hogy egyik sorozatgyilkost kivégzik,másik vígan tölthet X évet,vagy életfogytot a jónép pénzén..

ussk · http://ussk.blog.hu/ 2010.07.17. 09:52:08

@candyfan: New Yorkban nincs halálbüntetés és Berkowitz idejében sem volt. ;)

Egyébként a következőktől függ:
- van-e az államban halálbüntetés
- megfelel-e az elítélt által elkövetett bűncselekmény a halálbüntetés kritériumainak (ez eltérő lehet a különböző államokban, de a sorozatgyilkosok általában tesznek olyat, amivel beleesnek)
- milyen büntetést kérnek rá az ügyészek (általában ha bűnösnek vallja magát, cserébe tényleges életfogytiglant ajánlanak)
- az esküdtek és a bíró döntése
- illetve persze függ még az elkövető elmeállapotától, értelmi fogyatékost vagy elmebeteget nem ítélnek halálra (és az antiszociális személyiség, illetve a pszichopátia önmagában nem számít annak sem jogi, sem pszichiátriai értelemben)

candyfan 2010.07.18. 00:45:11

Való igaz,megfeledkeztem,hogy az USA-ban nem minden államban van halálbüntetés.Így már értem.

süti beállítások módosítása