USSK

 A louisianai Jeffery Lee Guillory tárgyalása március 2-án fog kezdődni: a vád szerint Lafayette-ben megtámadott egy nőt, akit egy erdőbe hurcolt, megvert és akinek elvitte a pénztárcáját. A nő Guillory balszerencséjére életben maradt, így azonosítani tudta támadóját. A megtámadott nő esetében Guillory ártatlannak vallja magát. Az áldozat egyébként az arcán és a nyakán szenvedett sérüléseket, illetve eltört a bokája. Guillory-t 2008-ban tartóztatták le, azóta börtönben van.

A 43 éves férfi ellen három, 1999 és 2002 között Baton Rouge-ban elkövetett gyilkossággal kapcsolatban is vádat emeltek, ezeket azonban más alkalommal tárgyalják. A rendőrség további halálesetekben is gyanítja Guillory részvételét.

 Az alabamai Jeremy Jonest azért ítélték halálra, mert 2004-ben megerőszakolt és lelőtt egy nőt, majd felgyújtotta a házát. Jones csak ez utóbbi bűncselekményben vallotta magát bűnösnek. Ezen kívül azonban még legalább tíz gyilkosságot köt hozzá a rendőrség és maga Jones is bevallotta számos nő, köztük három prostituált meggyilkolását (Alabamán kívül Oklahomában és Kansasben is). Azt mondta, hogy több testet is mocsaras vidékeken rejtett el. Most azt kérte, hogy függesszék fel kivégzését, azonban a kérelmet elutasították, sőt, meg is erősítették az ítéletet. A kivégzés időpontját továbbra sem tűzték ki.

Jones ügye adott táptalajt egyébként annak a kezdeményezésnek, hogy akkor is az esküdtek elé tárhassák a vádlott korábbi bűncselekményeivel kapcsolatos bizonyítékokat, ha azokban sem ártatlannak, sem bűnösnek nem vallotta magát.

Rodney Alcala több hete tartó tárgyalása a végéhez közeledik, a vád és a védelem is elmondta záróbeszédét. Alcalát ötrendbeli gyilkossággal vádolják, amelyeket a hetvenes években követett el, az áldozatokat megfojtotta. A tárgyalás amiatt is különlegesnek számít, mert Alcala nem sokkal előtte kirúgta ügyvédeit és maga látta el a védelem feladatát.

A vád záróbeszéde arra épített, hogy sokkolóan hasson az esküdtekre, Alcalát olyan vadásznak nevezték, aki szadista módon élvezi a gyilkolást. Elmondták, hogy sokszor a saját kezével fojtotta meg őket (máskor pedig cipőfűzővel vagy hasonlóval), méghozzá úgy, hogy megvárta, amíg kicsit magukhoz tértek és ekkor újra fojtogatni kezdte őket. Bizonyíték is akad erre, vagyis hogy a nők védekezni próbáltak, ezzel is példázva azt, hogy Alcala élvezetből ölt.

Beszéltek arról is, hogy a 18 éves Jill Barcombot halála után olyan erősen és olyan sokszor verték fejbe egy kővel, hogy a halottkém nem is tudta megmondani, mi okozta a sérülést. A 21 éves Georgia Wixtedet megerőszakolta egy kalapáccsal, majd összetörte vele az arcát. A történetben szerepelt már egyszer a 12 éves Robin Samsoe fülbevalója bizonyítékként, a záróbeszédben pedig most szó volt Charlotte Lamb fülbevalójáról is, amelyre szintén Alcalánál bukkantak rá és amelyen megtalálták a nő DNS-ét is. Korábban a tárgyalás során Alcala azt állította, hogy a fülbevalót testvérétől kapta, később pedig magának ellentmondóan azt, hogy az anyjától. Szintén még a tárgyalás során bemutatott tévés vetélkedő felvételével próbálta Alcala bizonyítani, hogy a másik áldozat, Samsoe fülbevalója már korábban is a birtokában volt, a vád szerint azonban nem lehet megállapítani, mit viselt a vádlott a fülében és mit nem.

Szóba került, hogy Alcala kiegyenesítette a haját nem sokkal Samsoe halála után, majd kicsit később le is vágatta. Samsoe halálának napján több lány állítása szerint is lefotózta őket a parton, Alcala azonban ezt tagadta, később azonban bevallotta, hogy fényképet készített egy 15 éves bikinis lányról.

Említésre került az is, hogy az áldozatokat beállított pózokban találták meg, valószínűleg Alcala fotókat készített róluk a haláluk után és ez is azt bizonyítkja, Alcala mennyire élvezte tetteit.

Alcala záróbeszéde nagyban hasonlított ahhoz, ahogyan a tárgyalás során általában is megszólalt: időnként elkalandozott és csak részben beszélt a gyilkosságokról. Azt hangsúlyozta, hogy a 12 éves Robin Samsoe halálát hazugságokkal és ésszerűtlen gondolkodással próbálják rábizonyítani, minimális bizonyítékra építve. Olyan példákat hozott, hogy például Samsoe halála után csak a barátnőjének mondta, hogy Dallasba szeretne költözni, a barátainak azonban Seattle-t említette, a rendőrség ennek ellenére azt mondta, mindenkinek Dallasról beszélt. Egy másik példája szerint a rendőrség nem helytállóan beszélt a fényképezőgépéről, hiszen azt egy törülközőbe csavarva találták meg, a rendőrség pedig mást állított. Charlotte Lamb fülbevalóját is megemlítette, az érvelése az volt, hogy a fülbevaló nem az áldozaté, csak rajta volt a DNS-e.

Beszélt arról is, hogy akik Samsoe halálának napján a tengerparton látták, másmilyen megjelenésűnek írták le vagy ha passzolt is a személyleírás, különböző szemtanúk különböző öltözéket említettek. Azt is mondta, Samsoe elrablásakor egy szórakoztató parkban volt (a szemtanúk szerint azonban a kislány eltűnésekor már nem).

Az esküdtek ma vonulnak vissza dönteni.

 Joseph Nissensohnt azzal vádolják, hogy három tizenéves lányt ölt meg a nyolcvanas években Kaliforniában. A vád szerint az 1989-es, South Lake Tahoe-i áldozatot, akinek csak a koponyáját találták meg, Nissensohn egy erdőben ölte meg, amíg a barátnője (későbbi felesége) a kocsiban várakozott. A két másik gyilkosság nyolc évvel korábban történt.

Nissensohnt kihallgatták a rendőrök már 1991-ben is, azonban kétséges, hogy ezt felhasználhatják-e a tárgyaláson, mivel a férfi többször is ügyvédet kért, de nem kapott, ellenben tovább faggatták. Ekkor egyébként Nissensohn arról beszélt, hogy az 1989-es áldozat halálánál jelen volt ugyan, azonban nem ő ölte meg, hanem a barátnője szúrta le és ütötte meg egy fadarabbal.

A kihallgatást egyébként maga Nissensohn kérte, mivel ekkoriban egy kábítószer hatása alatt elkövetett gyilkosságért ült. Szívesen nyilatkozott a rendőrségnek barátnője tetteiről, mert abban bízott, ha a nőre vall, alkut köthet a saját ügyében. Arról is beszélt, hogy szívesen látná a nőt börtönben, aki egyébként koronatanú volt Nissensohn ellen. A nőt tette felelősse az 1991-es gyilkosságért is, amelynek idején ő elbeszélése szerint nem is volt jelen, mivel épp megpróbált kábítószert szerezni.

A nyolcvanas években elkövetett gyilkosságok miatt korábban többször is előszedték Nissensohnt, azonban mindig ejtették a vádakat kellő bizonyíték hiányában. A mostani vádemelés 2008-ra nyúlik vissza, pár nappal azelőttre, hogy Nissensohnt kiengedték volna az 1991-es gyilkosságért kapott büntetésének leülése után.

Ha Nissensohnt bűnösnek találják, halálbüntetést is kaphat, a vád azonban még egyelőre nem döntött arról, ezt a büntetést kéri-e.

Az USA egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosát, Ted Bundy-t nem kell bemutatnom: harminc gyilkosságot vallott be a hetvenes években, erőszakoló, fojtogató és nekrofil volt, több áldozatának levágta a fejét. Pszichológiából diplomázott, tettei elkövetésében pedig nagy segítség volt számára megnyerő kisugárzása. 1989-ben végezték ki villamosszékben.

A modus operandi részét képezte autója, egy bogárhátú, mivel ide hívta azokat a nőket, akiktől segítséget kért, önmagát például sérült férfinak vagy hivatalos személynek álcázva. Itt ütötte le őket, majd szállította el az áldozatokat az eredeti helyszíntől meglehetősen nagy távolságokra és számos gyilkosságot követett el a kocsiban.

A jármű eddig egy New Yorkban élő férfi magángyűjteményébe tartozott, sok más hasonló tárggyal egyetemben, most azonban kiállították egy washingtoni, magánkézben lévő múzeumban, ami főleg bűnüldözéssel, büntetésvégrehajtással foglalkozik. Bundy 1968-as Volkswagene John Dillinger menekülésre használt autóját cserélte le, amit máshova szállítottak át. Más újdonságok is érkeztek persze a múzeumba, például John Wayne Gacy festődoboza.

A múzeumot nem meglepő módon már is támadják, ők azonban azzal védekeznek, hogy fontos egy ilyen jármű kiállítása, hiszen megtanítja az embereknek azt, mi történhet velük, ha stoppolnak.

 A 49 éves Walter Ellist hét nő meggyilkolásával vádolják, közülük hatot megfojtottak, egyet nyakon szúrtak. Hamarosan megvizsgálják, kik a behívható tanúk a májusban kezdődő tárgyaláshoz: a védelem körülbelül negyven, a vád pedig száz tanút vonna be az ügybe. Köztük van Fredrick Bonds is, aki még egy korábbi letartóztatásukkor, 1998-ban Ellis cellatársa volt. Ellis ekkor amiatt ült, mert fejbeütötte egy kalapáccsal a barátnőjét.

Bonds amiatt került a képbe, mert állítása szerint Ellis beszélt neki arról, hogy nőket vert és ölt meg, mert ezek az események felizgatták. Azt is említette, hogy Ellist feldühítette, amikor kiderült, hogy DNS-mintát vesznek a raboktól. A vád szerepeltetné tanúként, a védelem szerint azonban Bonds csak azután állt elő ezzel a történettel, miután vádat emeltek ellene, így meglehet, hogy a tanúskodás segítségével csupán alkut szeretne kötni a saját ügyében. Trükknek tartják és a megkérdőjelezhető hitelesség miatt szeretnék kizárni a tanúk közül.

Az ügyben tavaly letartóztatott Ellis egyébként ártatlannak vallja magát, noha a vád a helyszíneken talált DNS-mintákra és vérre fog építeni. 1986 és 2007 között gyilkolták meg Milwaukee-ban a prostituáltakat és ha Ellist elítélik az ügyben, életfogytiglant kap. A védelem többek között olyasmiket említ, hogy már a tárgyalás előtt is túl nagy hatást gyakorol a média a lehetséges esküdtekre és jó lenne másik városba költöztetni a tárgyalást. Egyébként más tanúkat is ki szeretnének zárni, olyanokat is például, akik azt állítják, Ellis paranoiásan félt a rendőröktől (arról beszéltek, Ellis a pincében rejtőzött el ilyenkor, egy kivájt belsejű kanapéban).

Ellistől egyébként még akkor vettek DNS-t, amikor Bonds cellatársa volt, azonban később azt találták, hogy egy másik rab DNS-e szerepel Ellis neve mellett. Ekkor ellenőrizték le az egész adatbázist és derült ki az, hogy még számos minta hiányzik másoktól is.

 Erről panaszkodik legalábbis ügyvédje, Rufus Sims. A tavaly ősszel elfogott Anthony Sowellt (emlékeztetőül: tizenegy test maradványait találták meg a házában és kertjében) gyakran megkeresik mostanában, hátha interjút ad, főleg miután kiderült, hogy szívesen levelezik ismeretlenekkel, így valószínűleg nyitott a társalgásra. Úgy tűnik, nem nagyon akar élni a Miranda-jogok közül azzal, hogy joga van hallgatni, ez pedig megnehezíti a védelem dolgát.

Bár a múlt hétvégén nem kifejezetten interjút adott, viszont hajlandó volt beszélni néhány nyomozóval anélkül, hogy az ügyvédje jelen lett volna. A pár percig tartó beszélgetés alatt mutattak neki pár eltűnt vagy halott nőről készült fotót és Sowell fel is ismerte egyiküket, de tagadta, hogy köze lenne az esethez.

Az ügyvéd azt mondja, az ilyesmivel kihasználják a fogvatartott magányosságát, hiszen Sowell már három hónapja él úgy a cellájában, hogy nem nagyon van kivel beszélgetnie. Korábban majdnem adott is egy interjút a Discovery Channelnek, akik az ügyvéd legnagyobb meglepetésére jelentek meg a helyszínen.

Sowell következő meghallgatása február 23-án lesz.

A személyes véleményem az, hogy bár az ügyvéd láthatóan nagyon igyekszik tenni a dolgát, Sowellen ez nem fog segíteni. Tizenegy holttesttel a házában élt, ez alapján pedig a legjobb jogászokból álló védelem sem tudná bizonyítani az ártatlanságát. Nem is ez persze az igazi kérdés az ügyben, hanem hogy halálbüntetést kap vagy sem.

 Továbbra is elnézést a rövid posztokért, még mindig nem akar jóban lenni velem a net. Addig is csak röviden:

Thomas Zoesch a kilencvenes évek közepén védte David Spanbauert, most pedig őt magát vádolják szexuális zaklatással, ami az áldozat otthonában történt. A nő ismerte Zoescht, meghívta a lakására, ám az ittas férfi erőszakossá vált, amikor el akarta küldeni. A nő beszámolt arról is, hogy korábban is zaklatta már Zoesch.

Zoesch korábbi ügyfelét, David Spanbauert a kilencvenes években két kislány megerőszakolása és megölése miatt ítélték el, valamint egy fiatal nő meggyilkolásáért és számos nemi erőszakért (korábban már ült többször is emberrablásért és nemi erőszakért). Több mint 400 évet kapott összesen és leghamarabb is csak 2191-ben helyezhették volna szabadlábra. 2002-ben halt meg szívproblémák miatt. (A képen az ügyvéd látható.)

 Ez a felvétel még akkor készült, amikor megtalálták Sowell házában a testek egy részét. Sajnos a műsorvezető kicsit bulvárosra veszi, egyébként azonban többek között láthatunk benne néhány helyszíni felvételt és megszólal az egyik áldozat lánya is.